Göncöl táltos

Click here for English version

Göncöl személye a forrásom szerint csak Csallóközben jelenik meg, ugyanakkor én elképzelhetőnek tartom, hogy akár az egész országban is ismerhették, ahogy a róla elnevezett csillagképet is ismerik.

Kevés töredék maradt fenn róla sajnos, igyekszem mindent ide összegyüjteni, amit találok róla.

Göncöl egy táltos volt, akinek csodálatos képességei voltak, többet között:

Jövőbelátás
Beszélgetés madarakkal, állatokkal
A fák és az erdő suttogásának megértése
Szekerével a levegőben közlekedés
Természeti erők irányítása
Gyógyítás
Holtak feltámasztása
Elmetrükk (?)

Külleme

A csallóközi öregek elmondása szerint, Göncöl táltosnak hosszú fehér haja és nagyon hosszú, dús ezüst szakálla volt. Szemében a nap és a hold ragyog, benne tündökölnek a csillagok.

Öreg kora ellenére is sudár, egyenes mint a szálfa, igen gyorsjárású ember volt.
Mindig földig érő fehér köpenyt hordott, bár egyesek szerint olykor pásztornak vagy koldusnak álcázta magát, de máskor viszont álcázatlanul járt az emberek között, mikor őket gyógyította ,vagy épp büntette.

Otthona magas hegyen volt, hogy közel tartózkodjon az éghez.

Szóval mindent összevetve, a külleme kicsit Gandalfra hasonlít szerintem a Gyűrűk urából, ezért az oldalt látható illusztrációs képeknek is Gandalfról (és Szarumánról) készült rajongói alkotásokat raktam be :D.

forrás: Alexey Panferov/Alamy

A szekér

Egyesek szerint Göncöl táltos volt az, aki magát a szekeret/kocsit is feltalálta, lévén, hogy milyen "tudákos" ember volt, mennyi-féle rejtett tudományhoz is értett.

Ezt bizonyítandó, azóta kiderült, valóban a Komárom megyei ,,Kocs" községről származik a ,,kocsi", amely ugyanezzel a névvel átterjedt más nyelvekben is (coach, kocz...), de erről majd máskor.

,,Mielőtt még az idegenlelkü Tamások képére kiülne a gúnyos mosoly, nyomban elmon dom, hogy itt nem általában a szekér, hanem egy sajátosan magyar szekér feltalálásáról van szó csupán!"

Szekeréről három fontos dolgot kell tudni:

Nagyon nehéz volt
Ökrök nem hajtották, mégis ment.
Képes volt repülni

A néphiedelemben a szekér ezen tulajdonságairól való tudomás őrződött meg.

,,Olyan nehéz, mint a Göncöl szekere.''
,,Csak a Göncöl szekeréhez nem kell ökör...''

A következő bekezdéshez nem találtam most meg a forrást, de azért leírom:
A szekér kerékágya eltörött, Göncöl bajba jutott, de az emberek valamiért nem segítettek neki.

Eltűnése

Göncölt senki sem látta meghalni. Az égbe ment a szekerével együtt, s ez a szekér, amit mi manapság csak úgy ismerünk ,,Göncöl szekere", avagy ,,Göncölszekér" csillagkép.

Sok Göncöl családnevű ember van a mai napig, de fontos leszögezni, hogy Göncöl táltosnak utódai nem voltak. - Mondta egy elbeszélő a gyüjtőnek, minden bizonnyal azért, hogy kihangsúlyozza, Göncöl nem egy egyszerű földi halandó volt, és nem akarta nevét az átlag halandó emberekkel összemosni, azonosítani.

Úgy tartják, ahogyan Göncöl a Földön szállt a levegőben a szekerével, ugyanígy szálldogál odafenn is, és kíséri a mennybe az elhunytakat.

(Ezen a ponton már majdhogynem olyan, mintha egy félisten lenne, ezért egyesek megpróbálták/megpróbálják a magyarok istenével is azonosítani)

Göncöl Táltos a mondákban

Sajnos csak egyetlen egyet találtam meg a mondák közül, melyek Göncölt említik, ugyanakkor a forrásaim egy rakat ilyet említenek, az egyik névvel is említi őket, idézetekkel is.

Jobb híján leírom, hogy ezek miről szólnak a források szerint, beillesztem ide az idézeteket és töredékeket, valamint az egy mondát, ami megvan. de csodás lenne, ha itt elhelyezhetném magukat a mondákat. Kérem, ha bárki talál ilyet, feltétlen keressen fel ez ügyben.

,,Másik rege"

Ha éjjel arrafelé fordulunk orcánkkal, amerre a Nap sohasem jár, látunk egy nem valami nagy, de fényes csillagot. Ez a csillag nem mozdul el a helyéről soha, mert nem is csillag az, hanem egy leásott kőszobor (kőoszlop).

Tőle nem messze, egymás mellett két csillag van. Az ám, de ezeket is csak az avatatlan ok tarthatják csillagoknak. Nem csillagok ezek, hanem legelésző táltosparipák, melyeket Göncöl táltos dédapja kötött a kőoszlophoz, majd ezt mondta hét daliás unokájának:

— Én most aluszom egyet. Mire felébredek, valamelyitek oldozza el a két táltost és fogja be abba a kocsiba, amit innét nem messzire, a magas fűben elrejtettem! Amelyiteknek sikerül, az lesz minden titkaim örököse, tudója, annak adom át minden tudásom, minden hatalmam!

A vénséges vén sámán ezzel leheveredett és azon nyomban el is aludt, mint minden hétezer esztendőben egyszer. A hét deliszép unoka közül először a legidősebb próbálkozott, majd a második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik is. De — mint mondám — csak próbálkozott! Mert akárm ilyen ügyesek, bátrak is voltak, és lóértők pendelyes koruk óta, a szem kápráztatóan tündökletes két fehér táltos rúgott, harapott, még csak közelíteni sem engedett magához! Közben pedig teltek-múltak az évek, az évtizedek, az évszázadok és az évezredek. Kerek hatezer esztendő telt el azóta, hogy a vénséges vén sámán álomra hajtotta ősz fejét.

S ím, a legfiatalabb dédunoka, Göncöl megtalálta a magas égi fűbe rejtett, gondosan álcázott, aranyküllűs-ezüstküllűs szekeret. Ügyesen összerakta és befogott eléje négy pompás éjfekete paripát, s kerülgetni kezdte velük a két fehér táltost, amíg azok a szün telen vigyázásba bele nem fáradtak, s meg nem szelídültek. Akkor aztán — mielőtt még a hétezredik év letelt volna — Göncöl az éjfekete paripákat kicsapta az égi legelőre, a szekér elejbe pedig befogta a két habfehér táltost! De ideje is volt már, mert letelt a hétezredik esztendő, dédapja felébredt és szemeit dörzsölgetve mondta: — Na végre egy kicsinyt kialuhattam magam !

S alighogy ezt kimondja, az égről minden csillag eltűnik. Mert nem mások az égi csillagvirágok, mint csatában elhullott daliák, akik most, ebben a szem pillantásban fel támadnak. S a feltámadott harcosokkal a sámán mindent megtehet, amit csak akar, mert a vitézek láthatók is, meg láthatatlanok is, ahogyan az öreg akarja. És semmiféle fegyver nem fog rajtuk. Gyűjtötte: Khín Antal

Göncöl táltos csillagjárása

[...] Göncöl még pendelyes gyermek. Göncöl ükapja, egy sámánfejedelem, épp maszlagolt borral van elkábítva. Ebben a bódult állapotban a szekeret véletlen nekihajtja egy tölgyfának, ez óta ferde/törött a göncölszekér rúdja. [...]

[...] A csillagszekeret húzó lovak nagyon fáradtak, elgyengültek, kín számukra húzni a szekeret. Göncöl kilyukasztja az arany- és ezüstlisztes-zsákokat, így könnyítve meg a lovak sorsát, és így juttatva aranyhoz a csallóközi aranyászokat.

Göncöl táltos és a nyúl

[...] Göncöl miközben révületében az alvilági hatalmakkal viaskodik a Földért és lakóiért, előtte minden elsötétül, és a hazafelé vezető utat nem találja meg.

[...] De egy üregi nyúl hazavezeti őt. Ezért hálából a táltos felhelyezi a nyulat A Holdra, így többé nem kell rettegni neki a ragadozóktól.

,,Rendkívül érdekes és a történelem előtti időkbe visszanyúló egyezés lehet ez! Ugyanis rajtuk - a csallóközi öregeken - kívül, még az észak- és dél-amerikai indiánok, a mongolok, a hinduk és a ceyloniak szerint is nyúl látható a Holdon" Göncöl táltos [...]

A halász és a zöld ember

Göncöl táltos Dóró gazdáéknál

források:
Jankó Zoltán (szerk.): Csallóközi Muzeum (Bratislava. s.n., 1928) 45. oldaltól az 50. oldalig
N. László Endre - Göncöl Táltos csak a Csallóközé!
Ipolyi Arnold - Magyar Mythologia, 1854
(268. oldal a könyvben / 474. oldal a dokumentumban)
Irodalmi Szemle 1986/1 / ÉLŐ MÚLT / Gágyor József: Falucsúfolók a galántai járásban
(Csallóközi Tündérmesék - Bágyi Anna Erzsébet összeállításában)

mese illusztációs képek:
https://freesvg.org/